Gazda József emlékezik arra, hogy 1984-ben Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelte a művelt világ. Egyedül Kőrösi Csoma Sándor népe nem ünnepelhetett. Leállították az összes ünnepség és emlékezés készülődéseit, még az iskolait is. Csomakőrösön az évfordulón rendőrautók cirkáltak, igazoltattak mindenkit, az ünnepelt kovásznai szobrát gumibotos rendőrök vették körül. Most viszont a jelenlegi ünneplést a három hete megalakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezi, több kutatók meghívtak az ápr. 4-i emlékezésre. /Gazda József: Emlékezzünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
1992. március 26.
Kőrösi Csoma Sándor emléknapokat rendeznek márc. 26.- ápr. 6-a között Csomakőrösön és Kovásznán: előadásokat tartanak, majd ápr. 2-án emléktábla avatás Kovásznán, ápr. 3-án emlékülés és a Kőrösi Csoma Múzeum alapkőletétele Kovásznán, ugyanott koszorúzás ápr. 4-én. Emlékülés Kolozsvárott ápr. 5-én, ünnepségen: ápr. 6. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kiadványa/
1992. május 22.
Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1996. február 24.
Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület attól a perctől készül a következő Kőrösi Csoma Sándor Napokra, amikor az előző év rendezvényeinek a függönye legördül. A résztvevőket meghívják a következő évre is, de újabb és újabb csoportokat hívnak, egyeztetik a műsort, stb. Idén várják a budapesti Térszínház, a fogarasi Színjátszó Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház együttesét. Nagy gondot okoz, hogy a színháztermet bérlő mozivállalat átalakította, csökkentette a színpad területét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
1996. május 1.
1990 óta évente megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Gazda József egyesületi elnök elmondta, hogy az 1977-es földrengés óta nincs kultúrháza Kovásznának, építenek ugyan újat, de az még évekig eltart. Ennek ellenére rendezik meg ezeket a napokat. Ilyenkor élnek a testvérvárosi kapcsolatok: Nagykanizsa évek óta autóbuszt megtöltő küldöttséggel érkezik, ezenkívül a Kőrösi Csoma nevét viselő magyarországi iskolák küldöttségei is megjelennek. Idén diákkerekasztalt szerveztek, ahol Õseink nyomában címmel emlékeztek a honfoglalás millecentenáriumában. Minden évben tudományos szimpózium is zajlik ilyenkor, idén Erdélyi utazók címmel. 1992 óta képzőművészeti kiállítást is rendeznek, a tavalyi tárlat címe: A hit parancsolatai, az ideinek pedig: Magunk keresése. Idén megjelentették harmadik könyvüket Kőrösi Csoma a lélek tükrében címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
1996. október 18.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban tartották meg a brassói Apáczai Csere János Kulturális Egyesület által meghirdetett Bartalis János-szavalóverseny megyei szakaszát, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
1996. november 9.
A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
1997. április 10.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1997. augusztus 30.
Aug. 28-án Kovásznán találkoztak a Művelődés folyóirat munkatársai az olvasókkal. Az 50 éve megjelenő lapot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke méltatta. A szerkesztők elmondták, hogy a lap anyagi gondokkal küszködik, kérdéses, hogy megélik-e az év végét. Sajnálatos, hogy Háromszék magyar lakosságából csak 18-an járatják a folyóiratot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
1998. január 10.
Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
1998. április 24.
Kovásznán és Csomakõrösön kilencedik alkalommal rendezték meg a Kõrösi Csoma Napokat. Dr. Bárdi László Kelet-szakértõ, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a Magyarok Világszövetsége képviseletében volt jelen. Elmondta, hogy az MVSZ 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek nyilvánította, a megemlékezések központja a szülõföld lesz. Április 19-én dr. Hegedûs Lóránt református püspök hirdetett igét. Az idei év gazdag programját is a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület állította össze. /Flóra Gábor: Lélekben kiegyenesedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Kõrösi Csoma Napokat idén ápr. 16-tól 22-ig tartottak. A programban szerepelt diákkerekasztal, Csoma képzõmûvészeti kiállítás, tudományos ülésszak /ápr. 18-án, témája: a(z erdélyi) magyar tudományosság külföldi mûhelyei/, diákszínpadok fellépései, voltak hangversenyek, fellépett a Háromszék Állami Népi Együttes is. /A Kõrösi Csoma Napok' 98 programja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./
1998. május 5.
Évrõl évre megtartják a Kõrösi Csoma Sándor Napokat Csomakõrösön és Kovásznán. Már a Ceausescu-diktatúra idején is Gazda József szervezte az ünnepségeket. Hegedûs Loránd dunamelléki püspök hirdetett igét a templomban, majd Egyed Ákos történész mondott beszédet. Bárdi László pécsi professzor bejelentette, hogy a Magyarok Világszövetsége 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek tekinti, az egész világ magyarsága ünnepelni fogja a nagy keletkutató születésének 215. évfordulóját. Az egész Kárpát-medence ünnepévé akarják tenni a Kõrösi Csoma Sándor Napokat, mondta Gazda József, a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület elnöke. Hagyománya van a Kõrösi Csoma Sándor Napokon a képzõmûvészeti kiállításnak is. Jelentõsek az ilyenkor szervezett tudományos ülésszakok is. A Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület idén Bernard le Calloc'h francia kutatónak ítélte a Csoma Sándor-emlékérmet. Az egykori diplomata, egyetemi tanár Csoma kalkuttai éveirõl küldött könyvnek is beillõ dolgozatot - ékes magyar nyelven. /Kõrösi Csoma Sándor Napok' 98. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./ Bernard le Calloc'h több éve Kõrösi Csoma Sándor munkásságának kutatója, emellett kitûnõen beszél magyarul.
1998. június 4.
Orbán Árpád, a háromszéki önkormányzat elnöke fogadta Bernard le Calloc'h francia tudóst, a nemzetközi tudományos élet kiemelkedõ személyiségét. A neves kutató a kovásznai Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület vendégeként érkezett Háromszékre. Június elsején a tiszteletére rendezett fogadáson köszöntötték a tudóst. /Neves vendég Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1998. augusztus 20.
Az 1990. márciusában megalakult kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Kőrösi Csoma Sándor Alapítvány felhívással fordult mindenkihez, támogassa a nagy tudós szülőfalujában az emlékház, a dokumentációs központ és a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum létrehozását. A tervek /többek között Makovecz Imréé/ elkészültek, az emlékház építése megkezdődött. Az emlékmúzeum felépítéséhez várják az adakozók hozzájárulását, ezért megadják a bankszámlákat is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
1998. november 13.
Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
1999. június 9.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület népfőiskolai évadzáró rendezvényét jún. 11-én tartja Zabolán, a néprajzi múzeumban. A magyar népi kultúra egyetemes értékei címmel tart előadást Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos /mindketten egyetemi tanárok Kolozsváron/, továbbá Harangozó Imre néprajzkutató Magyarországról és Gazda Enikő muzeológus Sepsiszentgyörgyről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
1999. július 1.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jún. 28-án tartotta soron levő beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyen a 121 fős tagságból közel harmincan voltak jelen. Gazda József, az egyesület elnöke beszámolójában a Csoma-napok rendezvényeinek megszervezését, illetve lebonyolítását, a rendszeres népfőiskolai előadásokat, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ, valamint a csomakőrösi emlékház építkezésével kapcsolatos, eddig elért eredményeket az egyesület fő megvalósításai közé sorolta. A jelenlevők egyöntetűen továbbra is Gazda Józsefet találták a legalkalmasabbnak az elnöki tisztség betöltésére. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
1999. október 2.
Okt. 1-jén kezdődtek a Kovásznai Napok. A városi könyvtárban megnyílt a Kovászna tegnap és ma című könyvkiállítás. A Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán felavatták az iskola elhunyt tanárai és diákjai emlékére állított kopjafát. Pro Urbe-díjjal tüntették ki dr. Benedek Géza nyugalmazott főorvost, Csorja Ferenc ny. tanárt, a református egyház dalárdájának karmesterét, Fábián Ernő ny. tanár-filozófust, politikai közírót és esszéírót, Gazda József ny. tanárt, írót és műkritikust, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökét, Kádár Gyulát, a kovásznai kisipari szövetkezet hajdani elnökét, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet. /Kovásznai Napok ?99. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2., Pro Urbe-díjasok Kovásznán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 7.
Kovásznán szeptember 25-én emlékünnepség keretében rendezték be Ignácz Rózsa emlékszobáját a református parókián. A szervezők között volt Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. Az előadók között volt Fábri Anna, Kántor Lajos író, dr. Szilágyi Ferenc Csoma-kutató is. Kisgyörgy Zoltán Ignácz Rózsa utolsó erdélyi útjára emlékezett. A református parókia falán újólag felavatott emlékműre (Vetró András domborműve) civil szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit. Az egyik kis utcát Ignácz Rózsáról neveztek el. /A kegyelet koszorúi. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 7./
2000. október 16.
Az okt. 14-én megtartott tisztújítás eredményeképpen, Gazda István leköszönő elnök beszámolója után, Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke lett a városi RMDSZ vezetője. A 19 tagú választmány is megfiatalodott, a régi vezetésből csak ketten kaptak újbóli bizalmat. /(Flóra Gábor): Új elnök a Kovászna városi RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2001. április 21.
Ápr. 20-án Kovásznán a helyi Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjai és tanáraik, valamint a magyarországi testvériskola, a Pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont tanáraiból és diákjaiból álló nagyszámú küldöttség emlékezett a kovásznai iskola névadójára. Becsek Ede iskolaigazgató rövid beszédében Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét méltatta. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és az iskolák képviselői megkoszorúzták az iskola folyosójának falán elhelyezett emléktáblát. /(b. j.): Kőrösi Csoma Sándor-napok. Emlékezés a névadóra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
2001. április 24.
Ápr. 22-én került sor az immár 12. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor-napok zárórendezvényére. Az emlékezők Kovásznáról átzarándokoltak Csomakőrösre, ahol Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templom előtti téren került sor Csoma Sándor mellszobrának koszorúzó ünnepségére. Az ünnepségsorozat Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke beszédével zárult, aki meghívta a jelenlévőket a 2002-i megemlékezésekre is. /Nagy fiára emlékezett Csomakőrös. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2001. december 5.
Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. április 16.
Ápr. elején Kovászna városban és a közigazgatásilag hozzá tartozó szülőfaluban, Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor halálának 160. évfordulójára emlékeztek. Jeles személyiségek tették tiszteletüket a rendezvény alkalmából szervezett szakmai tanácskozásokon. A Kőrösi Csoma-napok egyik főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, Gazda József visszaemlékezett: egyik legfontosabb rendezvényük, az első, az 1992-es volt, ekkor a tudós halálának 150. évfordulójára emlékeztek az akkori, vendégként jelen lévő magyar kormányküldöttséggel. Kőrösi Csoma Sándor szobrát az 1968-as megyésítés után állították fel. Ehhez Király Károly megyei párttitkár beleegyezése is szükségeltetett, Bukarestből Fazekas János miniszter is sokat segített. /Kristály Lehel: Kőrösi Csoma tekintélye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 16./
2002. július 5.
Júl. 6-án tartotta idei évadzáróját a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A rendezvényre a csomakőrösi Emlékházban került sor, ahol a meghívottak, Gazda József és Bernád Ilona úti beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők. A művészházaspár több mint két hónapot az Amerikai Egyesült Államokban töltött. /(nagy): Évadzáró Csomakőrösön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 5./
2003. április 4.
A tizennegyedik Csoma-napok ünnepélyes megnyitójára ápr. 3-án került sor Kovásznán, a nagy Kelet-kutató tudós szobránál. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákjai, tanárai, valamint a magyarországi testvériskola, a Pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont küldöttsége az intézmény névadójára emlékezett. Becsek Ede iskolaigazgató kifejtette: Kőrösi Csoma Sándor példás élete, kitartó munkássága ösztönzi az iskola diákjait újabb és újabb eredmények elérésére. Az ünnepi beszédek után a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és az iskolák képviselői koszorúkat helyeztek el az iskola főbejárati folyosóján levő emléktáblánál. Ezután a műsorban fellépett a kovásznai iskola Tiszta Szív Kórusa és a pécsi testvériskola kórusa. A Csoma-napok ünnepélyes megnyitójára szintén ápr. 3-án került sor a városi művelődési ház előtti Kőrösi Csoma Sándor-szobornál. /Bodor János: Csoma-napok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Jelen voltak Kőrösi Csoma Sándor tisztelői határon innen és határon túlról, valamint Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei. Este elindult a Havadtőy Sándor egykori kovásznai református lelkipásztor nevét viselő, 109-es cserkészcsapat fáklyás menete. Zsuffa Levente, a város polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, ünnepi beszédet mondott Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. /Bodor János: Ünnep Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2003. április 7.
Ápr. 5-én volt a tizennegyedik Kőrösi Csoma Sándor-napok záró ünnepsége, Csomakőrösön, a nagy Kelet-kutató szülőfalujában, a korábbi évekhez képest szerényebb részvétellel. Igét hirdetett Nemes Csaba, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkésze, majd a csomakőrösi egyház, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesölet, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont, a testvérvárosok, valamint a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Társaság és Magyar Tudományos Akadémia nevében dr. Bethlenfalvy Géza indológus koszorúkat helyezett el a faluközponti szobornál. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke végül megköszönte a részvételt. /Bodor János: Véget értek a Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2003. augusztus 9.
Halász Péterrel /Budapest/, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkárával beszélgetett a lap munkatársa Lakatos Demeter (1911-1974) Csángú országba című könyvének moldvai és erdélyi bemutatója kapcsán. Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő összegyűjtött verseit, meséket és leveleket tartalmazó kétkötetes, hétszáz oldalas könyvét több romániai helyszínen mutatták be máj. 19-24. között - Libisch Győző, a könyv szerkesztője, dr. Bolváry Gyula, a Lakatos Demeter Egyesület vezetőségi tagja és ő - azzal a céllal, hogy az egyesület kiadásában megjelent könyvet megismertessék, visszajuttassák azoknak, akiknek a költő annak idején írta: a csángóknak és az erdélyi magyaroknak. Magyarfaluban, Pusztinán és Klézsén, illetve Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon tartottak bemutatót. A szervezésben közreműködött a Szeret- Klézse Alapítványtól Fodor Ráduly, Duma András, Nyisztor Tinka, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettől Gazda József, Csíkszeredában Mirk László, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára, Kolozsváron a Kriza János Társaságtól Keszeg Vilmos, Nagyváradon Szilágyi Zsolt képviselő, Marosvásárhelyen pedig Fodor Sándor, a kántorképző iskola nyugalmazott tanára. Marosvásárhelyen két művésznő is bekapcsolódott: Bartis Ildikó, aki Lakatos Demeter-verseket adott elő, és Kilyén Ilka, aki csángó népdalokat énekelt. Moldvában az volt a varázsa, hogy nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is részt vettek a bemutatón, alkalomhoz illő műsorral. Moldvában megértették: Lakatos Demeter könyve bizonyság arra, mennyire nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a csángók nyelvét, mondván, az nem egy használható és értékes nyelv. Ez a verseskötet tanúsítja annak, aki kézbe veszi, hogy a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb, legmélyebb emberi érzéseket is ki lehet fejezni azon az archaikus magyar nyelven, amit a csángók beszélnek. Ráadásul Lakatos Demeter nyelve nem az átlagos csángó nyelv, hanem a legarchaikusabb, a XIV. században odakerült szabófalviaké. Klézsén van egy másik csángó költő is, Duma István András, akinek megjelent már verseskönyve. /Guther M. Ilona: Dorsa szérik szíp világrul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2003. október 24.
Okt. 23-án Kovásznán a helyi Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte az emlékezést az RMDSZ városi szervezetének közreműködésével. Az SZNT nevében Gödri Márta tanárnő köszöntötte a megjelenteket. Váncsa Árpád sepsiszentgyörgyi 56-os volt politikai fogoly a szabadságharc eseményeit méltatva kifejtette, hogy az akkori megmozdulások jelentették a kommunista diktatúra megbukásának alapkövét. A megemlékezés végén a kovásznai SZNT, az RMDSZ városi szervezete és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a kegyelet koszorúit helyezte el a templomkertben levő emlékműnél, majd a székely és magyar himnusz eléneklésével zárult a rendezvény. /Bodor János: Gyertyás megemlékezés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2004. január 13.
Tordán a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskola idén is rendszeresen szervezi összejöveteleit. Ebben az évben a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a magyar nyelv ápolására, a nemzeti öntudat megőrzésére. Bernád Ilona, a népi gyógyászat ismerője Egészségünkért című könyvét mutatta be, amely a magyar népi gyógyászatról, illetve keleti népi gyógymódokról szól. Gazda József tanár, műkritikus, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör alapítója és irányítója is eljött Tordára. Előadásában a szórványról beszélt. Szomorúan állapította meg, hogy míg más népek szórványai kibontakoznak, megmaradnak, addig a mi népünk beolvad. Január 9-én Horváth Arany, Horváth István költő lánya tartott előadást. /Ladányi Emese Kinga: Magyarságunkért szólnak a népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
